Amit a tanulási stílusról nem mondanak el!

Eleinte az IQ-t mérték a tanulási képességekkel kapcsolatban és ezt tartották meghatározónak a tekintetben, hogy az egyén mire lehet képes, egészséges, ép elmével rendelkezik, mennyire képes megtanulni új dolgokat. Eleinte úgy tartották, hogy ez a szám állandó és nem változik.

Az intelliogencia eloszlása.

Az IQ vizsgálatát azonban több kritika is érte.

A legjelentősebb probléma az un. Flynn-hatás, ami azt jelenti, hogy az IQ tesztek során elért átlagpontszámok az évek során folyamatosan emelkednek, hacsak nem végzik el ezek korrekcióját. Ez azonban időigényes és drága folyamat. Sok esteben a tesztek többletköltségét a pszichológusok nem vállalják, ezért még a régi teszteket alkalmazzák, amelyek így nem megfelelő eredményeket adnak.

Látható, hogy a tanulás szempontjából azt mondani, hogy a IQ meghatározza, hogy mire vagyok képes, egyhén szólva is kétséges.

Egy másik nagy probléma, hogy igazából nem tudni pontosan, hogy mit is mérnek. Vannak tesztek, amelyek csak a szókincset vizsgálják, míg mások képi elemeket is bevonnak a tesztbe. A Stanford-Binet és a Weschler tesztek használnak verbális és non-verbális kérdéseket is. Jobbára azonban a nyelvi, logikai-matematikai és téri képességeket mérik. Amikor valaki megkapja, hogy az IQ-ja ennyi és ennyi, akkor sokszor az egy ítélet arról, hogy ő mire képes! Beteszik ez alapján egy polcra és mindenki ennek megfelelően kezeli.

Járt hozzám egy kisfiú fejlesztésre. Nevezzük Mikinek. 10 éves volt, amikor először találkoztam vele. Az IQ-ja alapján enyhén értelmi fogyatékosnak minősítették és speciális iskolába járt. A fejlesztés fél éve alatt Miki IQ-ja az idegrendszer érésével együtt folyamatosan fejlődött. A soros szakértői vizsgálaton közölték az anyával, hogy amennyiben ez így változik, akkor Mikit a normál értelmi kategóriába fogják sorolni.

Az IQ kritikusai nem tagadják, hogy az IQ a teljesítmény bizonyos formáit nagy pontossággal előre jelzik. „Azonban az a véleményünk, hogy ha az intelligencia fogalmát csak a tesztpontszámokra alapozzuk, akkor a mentális képességek sok fontos aspektusát elhanyagoljuk.“ (Neisser, U. és tsai, 1996. 3.o.)

Az IQ bár jól bejósolja, hogy ki, hogy teljesíthet, nem ad választ számos kérdésre pl. kreativitás, bölcsesség,  józan ész, érzékenység stb. (Neisser, U., 1996)

Az IQ egyik fontos megközelítését Dr. Howard Garner pszichológusnak köszönhetjük (Gardner, 1983). Kiderült, hogy az IQ csak egy kis szelete a különböző intelligencia típusoknak. Azt állította, hogy az IQ képes változni. Azt is kifejtette, hogy a különböző intelligenciák kapcsolatban állnak a tanulási stílusunkkal, valamint kialakulására hatással van az öröklődés és a kultúra is. Elmélete nem csak a “normális” tartományba eső emberekre, hanem a különleges tehetségesekre is alkalmazható. Mindez arra ösztönözte Gardnert, hogy kiegészítse az intelligenciáról alkotott képünket azzal, hogy más területek is léteznek, és ezek is mérhetőek. Így alkotta meg először a 7, később már 8 területet, aminek vizsgálatát mi is elvégezzük, mielőtt valakivel elkezdünk együtt dolgozni a Tanulási coaching során. De ezt a tesztet alkalmazzák a tehetségek kiválasztási folyamatában is annak megállapítására, hogy melyik terület lehet az, amiben az egyén tehetséges.

Ami számomra nagyon meglepő és megdöbbentő, hogy bár Gardner elmélete 1983 óta ismert – több helyen, így hazánkban is, a tehetséggondozásban már évek óta alkalmazák – az ELTE Tanítóképző szakán a nyelvi tanszék egy tanára még csak idén (2017) hallott róla először és örvendezve mesélte a hallgatóinak, hogy milyen jó ez a megközelítés. Ez utóbbi nagyon dícséretes és örömteli. A félelmetes az, hogy eddig ezt nem ismerte és nem tanította… Így hogy várjuk el a tanítóktól, hogy képesek legyenek figyelembe venni egyéni különbségeket az oktatás során?

A Gardneri 8 intelligencia területei

  1. Nyelvi-verbális intelligencia:

Ez az intelligencia tesz alkalmassá arra, hogy szóbeli és írásbeli kommunikációt megértsük, gondolatainkat képesek legyünk másokkal érthetően közölni, az általunk tanultakat elmondani, átadni. Akinek magas ez a terület, könnyedén használja az anyanyelvet, és sajátít el más nyelveket. Jellemző lehet, hogy szavakra jól emlékszik, jól memorizálja a nyelvet írásban és szóban egyaránt. A magas verbális intelligenciával rendelkező ember szívesen magyaráz meg dolgokat. Szeretheti a szójátékokat, mivel sok szót képes megjegyezni, könnyen megérti a kommunikáció és a jelentés közötti kapcsolatot.

  1. Logikai-matematikai intelligencia:

Leginkább a különböző problémák megoldására használt intelligenciánk. Logikai feladatokat vagyunk képesek megoldani vele, összefüggéseket, rendszereket ismerünk fel segítségével. Az absztrakt gondolkodás képessége is idetartozik, azaz az, hogy konkrét cselekvések vagy tárgyak hiányában is tudjunk viszonyokat kezelni és értékelni. Következtetés, elvonatkoztatás, kategorizálás, hatékony érvelés, okkeresés a kulcsszavai.

  1. Téri-vizuális intelligencia:

A háromdimenziós térben való tájékozódásnak, a vizuális és a térbeli ingerek pontos észlelésének a képessége. Akinél ez jól működik, képes leképezni a fejében a teret, de fogékony lehet a színekre, formákra, térbeliségre, művészeti téren a formák alkotására, a műszaki-mérnöki gondolkodásra. Ezzel az intelligenciával képesek vagyunk meglátni a különböző mintázatokat, terveket, teret. Nagyon jól működik tervezőknél, építészeknél, lakberendezőknél, koreográfusoknál, akik el tudják képzelni térben hogy fog egy elképzelés mutatni.

  1. Zenei intelligencia:

A hangok könnyű megjegyzése, átalakítása, felidézése, hangsorozatok megkülönböztetése, hangszeren zenélés, éneklés, dallam, ritmus, hangszín érzékelésének intelligenciája. A zene által keltett érzelmek felismerése és kommunikálása is ide tartozik.

  1. Testi-kinesztetikus intelligencia:

Magas kinesztetikus intelligencia esetén szertjük a mozgást, a tornaórákat, edzéseket, a szobánk is ennek megfelelően van berendezve. Az ilyen ember tudja hogyan használja a testét, képes kontrollálni mozdulatait, ügyesen bánik a tárgyakkal, jó a mozgáskoodinációja.

Ennek az intelligenciának a része a nagymozgások és finommotorikus mozgások, mint mozgáskoordináció, erő, hajlékonyság, gyorsaság és egyensúlyérzék, de ide tartozik a kéz ügyessége és a tapintás kifinomultsága is. Ez az intelligencia az emberi tudás egyik alapja, mert a világról alkotott tudásunk lényegében szenzomotoros tapasztalatainkban gyökerezik.

  1. Interpeszonális intelligencia:

A társas intelligencia más emberek érzéseinek, hangulatának, szándékának és indítékainak megértését jelenti. A képesség arra, hogy eredményesen kommunikáljunk másokkal (meggyőzzük őket), rájuk hangolódjunk (rapport), megértsük mások jelzéseit, arckifejezését, hangszínét, metakommunikációját (empátia), valamint az ezekre adott asszertív reakció, mely hatékony konfliktuskezelést tesz lehetővé. Ha könnyedén kijövünk másokkal, szívesen vagyunk mások társaságban, akkor ez terület intenzíven működik. Szokták e területen kiemelkedő embereket jó emberismerőnek is nevezni.

  1. Intrapeszonális (személyes) intelligencia:

Az önismeret intelligenciája. Akinél ez terület kiemelkedő, képes önálló döntéseket hozni. Tudatában van önmagának, erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek, fejleszti önbizalmát. Képes felmérni a határait és annak megfelelően cselekedni. Képes asszertívan kezelni, megérteni érzelmeit, kontrollálni és megfelelően kifejezni azokat. De ezen a területen megjelenik a türelem, önuralom önmagunk iránt. Az érzelmek, gondolatok és a viselkedés, a személyes életfelfogás, értékek, életcélok észlelésének és elemzésének képessége a mindennapi életben mind-mind az interperszonális intelligencia jellemzői.

  1. Természeti intelligencia:

Az a képesség, amellyel megkülönböztetjük és osztályozzuk a különböző természeti jelenségeket, a növény- és állatfajokat. A modern környezetben ez képesség nyújt segít a tárgyak, pl.: az autó-, a ruha- és a sportszermárkák, csoportok stb. közötti eligazodásban is.

 

Tanulás a számok tükrében

  • Ha a verbális intelligencia magas, a többi alacsony, akkor a megfelelő tanulás stílus lesz majd az olvasás, írás, beszéd.
  • A magas a fizikai intelligenciával rendelkezőnek a legjobb, ha mozgás közben tanul. Legyen úton, gyűjtsön információkat, játszon, mozogjon tanulás alatt.
  • A magas interperszonális intelligenciával rendelkezőnek jó, ha van egy tanuló társa, akivel együtt tud tanulni, aki meghallgatja őt, aki elmagyarázza neki, amit nem ért. Főleg akkor, ha még a verbális intelligencia is magas hozzá.
  • Több területen is lehetnek közel egyforma magas értékek. Ilyen esetben kombinálni kell a tanulási stílusokat.

A felmérés azt mutatja meg hogyan gondolkozunk, miként működik az elménk. Ahol alacsonyak az értékek érdemes elgondolkodni, hogy más intelligenciák bevonásával hogyan tudjuk fejleszteni a kérdéses területet.

Ezek csak példák voltak az egyéni tanulási stílus kialakítására. Ez egy rendkívül fontos lépés a hatékony tanuláshoz vezető úton. A tanulási coaching során több irányból el tudunk indulni:

  • fejleszthetjük azt, amiben gyenge valaki,
  • fejleszthetjük az erősségeit és az automatikusan magával húzza a gyengébb területeket is,
  • de a leggyakoribb az, hogy minden területre egyszerre adunk megoldásokat annak érdekében, hogy a változás elinduljon.

 

Egy felmérés eredménye

2017 őszén egy általános iskola 8. osztályában tartottam előadást diákoknak. Az előadás során felmértem a gyermekek tanulási stílusát is a 8 intelligencia segítségével, amit aztán átlagoltam. Egy-egy kategórián belül a legmagasabb adható érték 25 pont volt. A csoportos tanulási stílus felmérés azért lehet fontos, mert megmutatja a tanárnak, hogy milyen módon közelítse meg a diákokat, illetve melyek a fejlesztendő területek, amiket esetleg hansúlyoznia kell a tanítás során. De választ kaphat arra a kérdésre is, hogy milyen tanítási eszközöket használjon az oktatás során annak érdekében, hogy a tananyagot a tanulók meg is értsék.

Az ábrán az látszik, hogy az interperszonális intelligencia a legmagasabb. A gyerekek tehát jobban működnek csoportban, így a tanítás alatt is nagyobb hangsúlyt kaphat a csoportmunka, a tananyag csoportos feldolgozása.

A verbális intelligencia átlagos volt. Ez egy fejlesztendő terület lehet, amit például egyéni beszámolók készíttetésével és elmondatásával lehet fejleszteni.

Alacsony volt a logikai és a kinesztetikus intelligencia. Az oktatás során tehát érdemes odafigyelni, hogy ezeket a területeket ennél az osztálynál kevésbé alkalmazza a tanár, míg a fejlesztés szempontjából ezek fejlesztendő területek.

A csoportok intelligencia profiljának elkészítése tehát a tanár számára lehet hasznos eszköz ahhoz, hogy optimálisan ki tudja választani a megfelelő pedagógiai eszközöket az oktatás során.

A felmérésben résztvevő gyerekek ráláthattak arra, hogy melyik tanulási stílust kellene használniuk a tanulás során annak érdekében, hogy hatékonyabban, könnyebben, gyorsabban tudjanak tanulni.

Példák:

  • Egy magas inteperszonális és alacsony logikai intelligenciával rendelkező gyerek számára jó tanulási stratégia lehet, ha választ egy tanulótársat, akinek jó a logikai intelligenciája és együtt készülnek fel a tanórára.
  • A jó képi-térbeli intelligenciával rendelkező számára hasznos, ha képeket nézeget a tananyagról, esetleg filmet néz, majd úgy kezdi el feldolgozni a tankönyvet.
  • A magas zenei intelligenciával rendelkező szereti a hangokat. Neki jó, ha szól valamilyen tanulást és agyműködést segítő zene, illetve ha hangosan tanul.
  • Míg a kinesztetikus típust engedni kell mozogni tanulás közben, mert ha megáll, vagy sokat ül, az agyműködése lekapcsol és nehezen tudja megjegyzni, amit kell. Az ő számára még hasznosak a szerepjátékok.

A tanulási stílus profilnak megfelelően ki tudjuk választani azokat az egyénre szabott tanulási módszereket és eszközöket, amelyek segítségével gyorsabban és hatékonyabban tud tanulni.

Amennyiben szeretné megismerni saját vagy gyermeke tanulási stílusát, akkor jelentkezzen be és töltse ki a tesztet vagy kérjen időpontot elérhetőségeinken!

Ez nem egy merev teszt, ami olyan eredményt mutat, amit már nem lehet megváltoztatni. Sőt! Ellenkezőleg! Megmutatja milyen módon tud a legkönnyebben tanulni, melyik területeket érdemes fejlesztenie.

Gál Attila

Kövess minket a Facebookon is!